2013. május 21., kedd

Torták, új köntösben

A legelső fondanttal burkolt tortámat anyósomnak készítettem a 64 -ik születésnapjára. Igazából nem annyira szereti az édességet, de már annyira szerettem volna kipróbálni a fondant készítését, és ő volt az áldozatom ennek kipróbálására. Persze több kevesebb sikerrel készítettem el, szenvedtem vele rendesen. Egyáltalán nem ment olyan könnyedén mint a tortakirálynak, vagy a tortatúrában látott cukrászoknak. Nyilván nekem nyújtógépem nincs, de a tegnapi napig még normális fondantot sem voltam képes készíteni.  Vagy szakadt, vagy egész egyszerűen majdnem ledobta magát a tortáról. Együtt sírtam a tortával :) Na jó, a torta csak könnyezett. Aki készített már életében fondantot, pontosan tudja miről beszélek :) Viszont ahhoz képest, hogy rózsát is életemben először csináltam, azt hiszem büszke lehetek rá. Mindenesetre nekem nagyon tetszett. És ezeket még kézzel

készítettem, kanállal nyomkodtam a szirmokat. Meg a leveleket is. Azóta már beszereztem levél nyomdát is, meg rózsa nyomdát is, bár annyira nem vagyok vele megelégedve, mert képtelen vagyok olyan vékonyra nyújtani a masszát, hogy a szirom ne legyen vastag. De már dolgozom az ügyön, a fejemben már ott a terv, hogy tylose-t vegyek, és gumimasszát készítsek. Bár a tegnap készített fondantom elgondolkodtatott. Na jó, nem ömlengek tovább, közzéteszek pár tortafotót még.



 




Házassági évfordulónkra készült két évvel ezelőtt.







Unokaöcsém szülinapjára. Ez is két éve.








Milyen meglepő, ez is két éve készült, a fiam szülinapjára. Imád pókerezni. Azt hiszi, hogy nem tudom :)





Az alsó tortát tavaly a házassági évfordulónkra, a jobb oldalit  idén a férjem születésnapjára készítettem. Kicsit megviccelt a karácsony piros, nem erre számítottam :) De legalább rózsaszínbe látta a világot :)






A bal oldali idén édesapám születésnapjára készült. Ezen a tortán próbáltam ki először a plasztik csoki készítését. Nagyon könnyű vele bánni, és nem is nehéz az elkészítése.









A jobb oldali két éve, a fiam ballagására készült. Gépésznek tanult, ezért vannak rajta a fogaskerekek. Nem a kiszúróm volt rossz :) Lehet, hogy nem olyan szép, de arra emlékszem, hogy nagyon finom volt.







Ezt a tortát megszenvedtem, gyakorlatilag egy nap alatt kellett elkészítenem, úgy, hogy péntek délután kettőkor tudtam meg, hogy szombat délelőttre kész kell legyen. Egyáltalán nem voltam nyugodt. És boldog vagyok, hogy van egy nagyszerű férjem, aki higgadt tud akkor is lenni, ha én már összezuhantam. Könyv tortát kért a család, de még soha nem csináltam olyant. Igazából egészen jó lett, bár a csoki maszatolással kicsit olyan lett, mintha kalács lenne. De nem, ez torta :)


 

Ez a férjem szülinapjára készült, tavaly. Akkoriban rabjává vált az angry birds-nek, így természetes volt, hogy megpróbálom. A figurákban viszont a nagylányom segített, mert ahogy az elején írtam, kézműves téren szépen fogalmazva 2000 évet le vagyok maradva a fejlődésben. De legalább bevonhatom a családtagokat is a próbálkozásomba.








Ezeket készítettem tegnap. Ma van az ezüst lakodalmunk.  









Azóta is karácsony piros festékem van, mégis, most valahogy nem látom rózsaszínnek. Pedig hihetetlenül boldog vagyok, hogy ennyire sikerült. Már leírtam, hogy nem vagyok cukrász. Én is látom a hibákat, de lehet, hogy éppen azért, mert elfogadom őket, ezért teszik ez a torta ennyire. Elvileg szív alakú torta van a tetején, de miután én faragtam ki köralakból, ezért kicsit gömbölyded lett. Legalább hasonlít hozzánk. :) Magát a fondantot pillecukorból készítettem, amit szintén magam csináltam. Illetve nem dermesztettem meg a pillecukrot. Hanem rögtön begyúrtam nagyon lágyra. Hagytam kicsit szikkadni, hogy dolgozzon benne a zselatin. És nyújtás közben kizárólag keményítővel szórtam meg, nem porcukorral. Nagyon jól lehetett vele dolgozni.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése